-Ne húzz ujjat velem! - figyelmeztette Kyan Castielt.
-Castiel menjetek el! - parancsoltam rá.
-Te csak ne parancsolgass nekem! Csak egy csitri vagy! - nézett rám szúrósan Cast.
Mit mondott? Na jó! Ezt nem hagyom annyiban.
-Miért te mi vagy? Ha? Nincs jogod lecsitrizni engem! Nagy a pofád hülye gyerek! - szóltam vissza neki.
Megragadtam a hozzám legközelebb álló srác kezét, aki Nagi volt. Egészen az udvarig húztam, majd elengedtem és leültem a padra. Arcom a tenyerekbe temettem. A többi srác is kijött utánunk.
-Sajnálom Liza. - nézett rám Kyan szomorúan.
-Nem a te hibád. - dőltem hátra a padon és vettem egy mély levegőt. - Én sajnálom.
-Meg se történt ez az egész. Felejtsd el! - ült le mellém Kyan.
-Rendben.
Rosa rohant oda hozzám.
-Sziasztok. - köszönt udvariasan. - A szekrényedben van egy levél. És nektek is fiúk. Olvassátok el és holnap hozzátok vissza. Na akkor mentem hali.
Aztán elsétált.
-Akkor menjünk. - mondta Kurusu.
Elindultunk a szekrényeinkhez. Kinyitottam és egy levél hullott ki belőle. Elolvastam. Az állt benne, hogy holnaptól, mindenkinek kell választania egy "szakkör"-höz hasonló tárgyat. Felsorolom mik vannak.
1.Kosár
2.Foci
3.Hangszerek(hangszereken lehet megtanulni játszani)
4.Éneklés
5.Röplabda
6.Zeneírás
7.Tánc
A fiúk odasétáltak hozzám.
-Ti mit fogtok választani? - tette fel a kérdést Ittoki.
-Mi lenne ha mind az éneklést választanánk és csinálnánk egy bandát? - dőlt neki Nagi a szekrényeknek.
-Oké. - mondták a fiúk egyszerre.
-Én is benne vagyok! - mosolyogtam.
Aztán megszólalt a csengő. Bevonultunk a matek terembe. Kurusu leült mellém, mert Kentin elült valahova. Nagi és Ittoki meg mögém. Bejött a matek tanár és leült a székére.
-Kedves gyerekek. A következő óra elmarad, mert a tanároknak fontos megbeszélésük lesz, most viszont nyissátok ki a füzeteteket és írjátok le amit diktálok. - mondta unottan a tanár.
Engedelmeskedtem a tanárnak és kinyitottam azt a nyamvadt füzetet. Óra végén már annyira fájt a kezem, azt hittem leszakad. Elraktam a táskámba a matekfüzetem és felraktam a padra a lábam.
-Nekem el kell mennem büfébe. Ittoki jössz? - kérdezte Kurusu és elővette a bukszáját.
-Aha. Majd jövünk. - indult el Ittoki az ajtó felé.
Mikor kimentek a teremből Nagi odaült mellém.
-Mondták már milyen szép szemed van? - mosolygott rám.
-Igen.
-Nagyon szép lány vagy.
-K-Köszönöm Nagi. - pislogtam kettőt.
Alig ismerem, de már ilyeneket mond. Aranyos ez a Nagi gyerek.
-Tudtad, hogy Kurusunak nagyon tetszel? Szerintem szerelmes beléd. Ittokinak meg nagyon, de nagyon tetszik a mosolyod. Kyan viszont nem tudom, hogy hogyan érez, de szerintem szeretne lefeküdni veled. Kira meg elvan magával. Nem nagyon beszél. Inkább énekel. - mondta egyenesen a szememben.
Rákvörös fejjel ültem a helyemen. Komolyan ezt mind csak úgy kimondta? Őszinte...
-Én viszont szeretném, hogy a legjobb barátok legyünk!
-Rendben Nagi. - mondtam még mindig letaglózva.
Aztán lassan visszaért a két haverom és velük jött Kyan és Kira is.
-Hello csajszi. Nekünk sajnos mennünk kell. Majd holnap találkozunk. Találj ki valami nevet a bandának. - mondta Kyan.
-Hova mentek? - kérdeztem.
-Apukáddal van találkozónk.
-Mázlisták. Engem nem visztek magatokkal?
-De. Te is jöttél volna, csak hát a végén akartunk szólni. - mondta Kira.
-Komolyan? - pattantam fel a székről.
-Komolyan. - mosolygott Ittoki.
-Hála istennek. Elmegyek a kabátomért. A gimi előtt találkozunk. - mondtam és már rohantam is a kabátomért. Felvettem a kabátom és elindultam a megbeszélt helyre. Egy limuzin állt a gimi előtt. Odamentem a fiúkhoz.
-Miért van itt ez a limuzin?
-Értünk jött. - mondta Kurusu.
Odamentünk a fekete kocsihoz. Kyan kinyitottan az ajtót.
-Hölgyem. - mosolygott kedvesen.
-Köszönöm. - és beszálltam.
Sorba mindenki beült. Indultunk is. Azt viszont nem tudom hova. Ittunk egy kis pezsgőt. Kyan a bal oldalamon ült, Kurusu pedig a jobb oldalamon. Kira, Nagi és Ittoki pedig velünk szembe. Kyan odahajolt a fülemhez.
-Mikor van a szülinapod? - kérdezte suttogva.
-December 28-án.
-Akkor már tudom mit adok neked szülinapi ajándékként.
Én csak mosolyogtam. Megállt a limuzin. Megérkeztünk. Kiszálltunk az autóból és körbenéztünk. Ez apám háza. Elindultam az ajtó felé. Kopogtam és apu nyitott ajtót. Bementünk és leültünk a kanapéra.
-Na szóval gyerekek. Mivel tudom, hogy mind a hatan jól énekeltek, szeretném, hogyha indulnátok egy versenyen. Ha megnyeritek sikeres énekesek lehettek. Én lennék a menedzseretek. Mit szóltok?
A fiúkkal összenéztünk. Mindenki rám nézett. Én döntsek?
-Benne vagyunk. - mondtam határozottan.
-Ez az! - dobta fel a kalapját Kurusu.
-Akkor van 2 hetetek, hogy felkészüljetek. Beszéltem az igazgatónővel és azt mondta, hogy a leveleiteket ráértek jövőre odaadni neki és idén nem kell iskolába mennetek. Amúgy se lennének megtartva a rendes órák, csak suliba kell menni a többi diáknak. Kivettem nektek egy stúdiót, hogy nyugodtan tudjatok próbálni. Akkor mára ennyi. A hétvégén pedig elviszlek titeket valahova. Készüljetek, mert énekelni fogtok. Vasárnap 8 órakor küldöm értetek a limuzint. És szeretném ha jól kijönnétek fiúk Liza testvéreivel, ezért vettem nektek egy nagyobb házat. Ha gondoljátok, holnap elmehettek megnézni a házat. Akkor ennyi. Legyetek jók gyerekek.
Király! Idén nincs több suli! Király vagy fater! Apa kikísért minket, majd a fiúk beültek a limuzinba és pedig hazagyalogoltam. Nagyon remélem Castiel nem fogja a fesztivált csinálni, mert Kyannal fog egy házban lakni. Kinyitottam az ajtót, levettem a kabátom és a cipőm és felrohantam a szobámba. Azonnal elkezdtem pakolni. 3 óra kellett, hogy mindent összepakoljak. 8 bőrönd teljesen tele van. A szobámban már csak az ágyam van és az íróasztalom. Na meg a szekrények. Levittem a nappaliba a bőröndöket és elterültem a nappali közepén. Démon azonnal letámadott.
-Démon! Maradj már! Még a te cuccaidat is el kéne pakolnom.
Kicsit szomorúan nézett rám, de aztán lemászott rólam. Összepakoltam Démon cuccait. Castiel majd összepakol saját maga. Szombaton. Vagy amikor akar. Még ma be kéne költöznöm. Luke talán elvisz. Felhívom. Így is tettem.
Luke: Hallo?
Liza: Szia bátyó! Összepakoltatok már?
Luke: Igen. Épp most akartunk indulni.
Liza: Elvisztek?
Luke: Persze.
Aztán letette. Megfogtam 2 bőröndöt és kettesével kicipeltem a ház elé. Luke leparkolt a ház előtt és segített bepakolni. Beültem hátra és néztem ki az ablakon. Az övemet becsatoltam, Luke is beszállt és indultunk is. Nicolas és Luke elbeszélgettek én pedig gondolkoztam azon, amit Nagi mondott. Szerintem csak hülyeség volt. Igen az volt! Már 15 perce autózunk. Befordultunk egy utcába, és olyan csodás házak voltak, hogy csak na! Luke leparkolt az egyik hatalmas ház előtt. Akkor medencéje van ennek a háznak! Kiszálltunk, megfogtuk a bőröndjeimet és elindultunk a ház felé. Luke előkotorászta a kulcsot és kinyitotta az ajtót. Bementek ám előttem mind a ketten. Hát igen. Fiúké az elsőbbség. Mindegy. A fiúk visszamentek a többi bőröndért és sorba behordták őket a házba. Ahogy beléptünk az ajtón, egy hatalmas tér fogadott minket. Középen volt egy kör alakú kanapé, a körben pedig egy kutyaszobor. Tök olyan, mint Démon. Aztán szemben van a lépcső, a lépcső mellett pedig egy-egy pálmafa. Ha elfordulok jobb oldalra, akkor az étkezőbe mehetünk. Ha pedig balra, akkor a konyhába. Amint elnézem, hatalmas a konyha és az étkező is. Akkor nézzük meg az emeletet. Ja amúgy a ház falai fehérek, az ablakok körül pedig tengerkék. Na akkor az emelet. Jobbra és balra is vannak szobák. A szobákon rajta van mindenkinek a neve, és minden szoba jobb oldalán van mindenkinek egy saját fürdő. Ne már! Az én szobám a folyosó végén van. Az én szobámmal szembe Kyan szobája van, a szobám bal oldalán pedig Kurusu fürdője aztán a szobája. Az ő szobájával szemben Nagi szobája van. Kurusu szobája mellett Kira fürdője aztán szobája, vele szemben meg Ittoki. Kira szobájával szomszédos Luke fürdője és aztán a szobája. Vele szemben pedig Nicolas szobája. Lementem a bőröndjeimért és szép sorban felhordtam az összeset. Luke adott lakáskulcsot és a szobám kulcsot. Meg utánam rohant a fürdőszobakulcsommal. Akkor nézzük a szobám. Nagy nehezen kinyitottam a szobám ajtaját, és szinte beestem az ajtón. Velem szemben, vagy is az ajtóval szemben van az ágy, előtte pedig egy láda. Az ágy két oldalán ablakok vannak. Mind a négy sarokban van egy nagy szekrény. A két-két szekrény között, pedig egy-egy íróasztal. Az ajtó mellett mindkét oldalról cipős polcok vannak.
-Jó kis szoba. - szólalt meg valaki a hátam mögött. Ijedten hátrapillantottam.
-Kyan. A szívbajt hoztad rám!
-Nem direkt volt. Nem nézed meg a szobám? Vagy ha érdekel az ágyam, akkor azt is kipróbálhatod. Ne értsd félre! - figyelmeztetett, bár a szemében nem ezt láttam.
-Hála istennek. Elmegyek a kabátomért. A gimi előtt találkozunk. - mondtam és már rohantam is a kabátomért. Felvettem a kabátom és elindultam a megbeszélt helyre. Egy limuzin állt a gimi előtt. Odamentem a fiúkhoz.
-Miért van itt ez a limuzin?
-Értünk jött. - mondta Kurusu.
Odamentünk a fekete kocsihoz. Kyan kinyitottan az ajtót.
-Hölgyem. - mosolygott kedvesen.
-Köszönöm. - és beszálltam.
Sorba mindenki beült. Indultunk is. Azt viszont nem tudom hova. Ittunk egy kis pezsgőt. Kyan a bal oldalamon ült, Kurusu pedig a jobb oldalamon. Kira, Nagi és Ittoki pedig velünk szembe. Kyan odahajolt a fülemhez.
-Mikor van a szülinapod? - kérdezte suttogva.
-December 28-án.
-Akkor már tudom mit adok neked szülinapi ajándékként.
Én csak mosolyogtam. Megállt a limuzin. Megérkeztünk. Kiszálltunk az autóból és körbenéztünk. Ez apám háza. Elindultam az ajtó felé. Kopogtam és apu nyitott ajtót. Bementünk és leültünk a kanapéra.
-Na szóval gyerekek. Mivel tudom, hogy mind a hatan jól énekeltek, szeretném, hogyha indulnátok egy versenyen. Ha megnyeritek sikeres énekesek lehettek. Én lennék a menedzseretek. Mit szóltok?
A fiúkkal összenéztünk. Mindenki rám nézett. Én döntsek?
-Benne vagyunk. - mondtam határozottan.
-Ez az! - dobta fel a kalapját Kurusu.
-Akkor van 2 hetetek, hogy felkészüljetek. Beszéltem az igazgatónővel és azt mondta, hogy a leveleiteket ráértek jövőre odaadni neki és idén nem kell iskolába mennetek. Amúgy se lennének megtartva a rendes órák, csak suliba kell menni a többi diáknak. Kivettem nektek egy stúdiót, hogy nyugodtan tudjatok próbálni. Akkor mára ennyi. A hétvégén pedig elviszlek titeket valahova. Készüljetek, mert énekelni fogtok. Vasárnap 8 órakor küldöm értetek a limuzint. És szeretném ha jól kijönnétek fiúk Liza testvéreivel, ezért vettem nektek egy nagyobb házat. Ha gondoljátok, holnap elmehettek megnézni a házat. Akkor ennyi. Legyetek jók gyerekek.
Király! Idén nincs több suli! Király vagy fater! Apa kikísért minket, majd a fiúk beültek a limuzinba és pedig hazagyalogoltam. Nagyon remélem Castiel nem fogja a fesztivált csinálni, mert Kyannal fog egy házban lakni. Kinyitottam az ajtót, levettem a kabátom és a cipőm és felrohantam a szobámba. Azonnal elkezdtem pakolni. 3 óra kellett, hogy mindent összepakoljak. 8 bőrönd teljesen tele van. A szobámban már csak az ágyam van és az íróasztalom. Na meg a szekrények. Levittem a nappaliba a bőröndöket és elterültem a nappali közepén. Démon azonnal letámadott.
-Démon! Maradj már! Még a te cuccaidat is el kéne pakolnom.
Kicsit szomorúan nézett rám, de aztán lemászott rólam. Összepakoltam Démon cuccait. Castiel majd összepakol saját maga. Szombaton. Vagy amikor akar. Még ma be kéne költöznöm. Luke talán elvisz. Felhívom. Így is tettem.
Luke: Hallo?
Liza: Szia bátyó! Összepakoltatok már?
Luke: Igen. Épp most akartunk indulni.
Liza: Elvisztek?
Luke: Persze.
Aztán letette. Megfogtam 2 bőröndöt és kettesével kicipeltem a ház elé. Luke leparkolt a ház előtt és segített bepakolni. Beültem hátra és néztem ki az ablakon. Az övemet becsatoltam, Luke is beszállt és indultunk is. Nicolas és Luke elbeszélgettek én pedig gondolkoztam azon, amit Nagi mondott. Szerintem csak hülyeség volt. Igen az volt! Már 15 perce autózunk. Befordultunk egy utcába, és olyan csodás házak voltak, hogy csak na! Luke leparkolt az egyik hatalmas ház előtt. Akkor medencéje van ennek a háznak! Kiszálltunk, megfogtuk a bőröndjeimet és elindultunk a ház felé. Luke előkotorászta a kulcsot és kinyitotta az ajtót. Bementek ám előttem mind a ketten. Hát igen. Fiúké az elsőbbség. Mindegy. A fiúk visszamentek a többi bőröndért és sorba behordták őket a házba. Ahogy beléptünk az ajtón, egy hatalmas tér fogadott minket. Középen volt egy kör alakú kanapé, a körben pedig egy kutyaszobor. Tök olyan, mint Démon. Aztán szemben van a lépcső, a lépcső mellett pedig egy-egy pálmafa. Ha elfordulok jobb oldalra, akkor az étkezőbe mehetünk. Ha pedig balra, akkor a konyhába. Amint elnézem, hatalmas a konyha és az étkező is. Akkor nézzük meg az emeletet. Ja amúgy a ház falai fehérek, az ablakok körül pedig tengerkék. Na akkor az emelet. Jobbra és balra is vannak szobák. A szobákon rajta van mindenkinek a neve, és minden szoba jobb oldalán van mindenkinek egy saját fürdő. Ne már! Az én szobám a folyosó végén van. Az én szobámmal szembe Kyan szobája van, a szobám bal oldalán pedig Kurusu fürdője aztán a szobája. Az ő szobájával szemben Nagi szobája van. Kurusu szobája mellett Kira fürdője aztán szobája, vele szemben meg Ittoki. Kira szobájával szomszédos Luke fürdője és aztán a szobája. Vele szemben pedig Nicolas szobája. Lementem a bőröndjeimért és szép sorban felhordtam az összeset. Luke adott lakáskulcsot és a szobám kulcsot. Meg utánam rohant a fürdőszobakulcsommal. Akkor nézzük a szobám. Nagy nehezen kinyitottam a szobám ajtaját, és szinte beestem az ajtón. Velem szemben, vagy is az ajtóval szemben van az ágy, előtte pedig egy láda. Az ágy két oldalán ablakok vannak. Mind a négy sarokban van egy nagy szekrény. A két-két szekrény között, pedig egy-egy íróasztal. Az ajtó mellett mindkét oldalról cipős polcok vannak.
-Jó kis szoba. - szólalt meg valaki a hátam mögött. Ijedten hátrapillantottam.
-Kyan. A szívbajt hoztad rám!
-Nem direkt volt. Nem nézed meg a szobám? Vagy ha érdekel az ágyam, akkor azt is kipróbálhatod. Ne értsd félre! - figyelmeztetett, bár a szemében nem ezt láttam.
Nagyon gyorsan folytit!!!!! :) <3 Irtó klassz!! :)
VálaszTörlés