-Örülök, hogy hiányoztam.
-Figyelj, ma már nem hiszem, hogy tudunk találkozni mert hazajöttek az ősök és velük kell lennem.
-Akkor most mész is? - kérdeztem szomorúan.
-Aha. Jó legyél ám! - nyomott a homlokomra egy puszit és távozott.
Milyen órám lesz? Biosz. Nem már! Felelünk és nem tanultam semmit. Ez ciki. Elővettem a füzetem és elkezdtem magolni. Becsengetésre meg is tanultam az anyag felét. De hála istennek nem feleltem. Szünetben ott álldogáltam a folyosón és gondolkoztam. Bízhatok Castielben? Meg fog csalni? Szeret-e? Ezek a kérdések futottak át az agyamon. De Lys megzavart.
-Szia Lys. Mi a baj?
-Rosa.... - mondta szomorúan.
-Mit csináltál? Megcsaltad?
-Nem dehogy is! Csak nem tudtam uralkodni magamon...
-Lysander. Rosa nem olyan, mint egy kurva. Beszélj vele!
-Próbáltam, de mindig elküldött.
-Akkor majd én segítek. Menj ki az udvarra és bújj el a nagy fa mögé!
-Hát oké. Remélem sikerül beszélnem vele.
Lysander kiment az udvarra, én pedig elindultam megkeresni a fehér hajú lányt. Meg is találtam. Ott búslakodott a szekrényénél. Odasétáltam és, mint aki nem tud semmiről megöleltem.
-Szia Rosa. - köszöntem kedvesen a lehangolt barátnőmnek.
-Szia.
-Gyere ki velem az udvarra. Viola beszélni szeretne veled.
Rosa csak bólintott és elindult. Engem meg itt hagyott. Futottam utána. Elvezettem a fához.
-Megjöttünk.
Lys előlépett a fa mögül. Rosa elakart menni, de megfogtam a két kezét.
-Rosa. Lysander beszélni szeretne veled. Csak hallgasd meg. Ja és csak, hogy tudd. - mondtam és odahajoltam a füléhez. - Halálosan szerelmes beléd.
Azzal indultam a gimi ajtaja felé. Rosa akkorát sikított, hogy majdnem nekimentem a falnak. Ezek szerint kibékültek. Utam a folyosón pityergő Lynnhez vezetett. Ma mindenki szomorú?
-Lynn. Szia. Én Liza vagyok. Mi a baj?
-Szia Liza. Armin már mesélt rólad. - mondta vékony hangon.
-Na mi bánt?
-Armin. Láttam, hogy egy másik lánnyal flörtölt.
-Lynn. Ez nem jelent semmit. Armin nem csalna meg soha! Lehet más lányokkal flörtölget, de soha nem csalna meg. Ha ő igazán szeret valaki, az te vagy! Beszéljek vele?
-Megtennéd? - kérdezte és letörölte a könnyeket az arcáról.
-Persze. - mosolyogtam.
A lány felugrott és megölelt. Majd elengedett és elfutott. Szia. Na megyek és megkeresem Armint. Megfordultam és ott állt ő.
-Armin. Téged kerestelek.
-Én is téged kerestelek. Hallottam, hogy beszéltél Lynnel.
-Igen. Azt mondtam neki, hogy beszélek veled. Mondtam neki, hogy soha nem csalnád meg, mert ő az a lány akit nagyon szeretsz.
-Köszönöm. Most megyek. Szia.
Elrohant. A rossz irányba.
-Másik irány! - kiáltottam utána.
Megint egyedül vagyok. Vagy is nem. Egy isten vagyok! Kentin.. Ne!
-Szia Liza. - köszönt.
A hangja tele volt bűntudattal.
-Szia. - köszönt halkan és a földet bámulta. - Nagyon sajnálom, hogy megakartalak csókolni. Te nem szeretsz és nem szerettelek volna megbántani. Beletörődtem, hogy nem lehetünk más soha együtt, de szeretném ha barátok maradnánk.
-Oké. Megbocsátok. Te vagy a legjobb barátom.
Megöleltem. nem tudok haragudni erre a lüke gyerekre. Kicsit még beszélgettünk, de a csengő megzavarta a társalgást. Bevonultunk a terembe. A diri jött be, mert a tanárnak dolga volt. Nem csináltunk semmit, csak beszélgettünk. Jól elvoltam a csajokkal. Úgy döntöttem, hogy szervezek egy csajos estét. Meghívtam Kimet, Vilolát, Peggyt, Irist és Rosát. Peggynek dolga van így öt helyett hatan leszünk. Nem is baj. Már csak be kell vásárolnom, és holnap jöhetnek is a csajok. A többi óra unalmasan telt. Nem csináltunk semmi érdekeset. Elindultam haza. Egyedül sétáltam a hóesésben. Nagyon szép volt a táj. A házak tetejét belepte a hó, a fák és a talaj fehér színben pompázott. Csodálatos volt. Egyszerűen magával ragadott a téli táj. Már kezdtem fázni, így gyorsítottam a tempón. Lassan megéreztünk a házunkhoz. Luke és az egyik haverja ott beszélgettek a kapuban. Fehér haja és rózsaszín szemei voltak. A tekintete magával ragadott.
-James, ő itt a húgom Liza.
-Örülök Liza. - mosolygott csábítóan a szép szemű srác.
-Én is. Bemehetek?
-Ja persze. Holnap James és még pár haverom itt fog aludni.
-Nem lehet. Már meghívtam a lányokat. Holnap este enyém a ház. Majd utána megkapod.
Ekkor hirtelen megjelent Lynn pár méterre James mögött.
-Bocs, de jöttek hozzám.
Ott hagytam a fiúkat, és odasétáltam a barátnőmhöz. Őt is meg kell hívnom!
-Képzeld Liza. Kibékültünk Arminnal. Nagyon köszönöm amit tettél.
-Szívesen. Azt akartam kérdezni, hogy holnap nem akarsz átjönni? Csajos este lesz.
-De örömmel. Most viszont megyek mert befagy a hátsóm. Szia.
Búcsúképp megölelt és elindult haza. Én is kezdtem fázni, ezért elindultam a lakás felé, de Luke megállított.
-Hé húgi! Búcsúzz el Jamestől!
-Nem! Mindjárt megfagyok.
-Felmelegítselek? - kérdezte kedvesen James.
Még is mit képzel ez?
-Bocs de foglalt vagyok.
Bementem. Paraszt. Olyan, mint a többi fiú. Csak egy éjszaka és bye-bye. Tény és való, hogy nem ismerem, de a viselkedéséből erre következtettem. Majd talán ha megakarom ismerni, akkor kiderítem. Nézzük. Felmentem a szobámba és leültem az íróasztalomhoz. Elővettem az órarendem.
1. Lyukas
2. Lyukas
3. Infó
4. Tesi
Csak négy órám lesz. Vagyis kettő. Ráérek bemenni és tanulnom se kell. Csak a dalomat. Nightcore-Impossible dalát kaptam. Imádom ezt a számot. Már szinte kívülről fújom. Kicsit gyakoroltam, de a bátyám megzavart.
-Húgi. Rendeljek pizzát?
-Nem fogsz holnap itt bulizni a haverjaiddal. Felejtsd el!
-Chh...
Kisétált a szobámból. Mit csináljak? Unatkozok. Nagyon. Úgy döntöttem gépezek egyet. Töltöttem le zenéket, és ráraktam az mp3-ra. Úgy döntöttem rendet rakok a szekrényemben. Színek szerint különválogattam a ruháimat, ami gyűrött volt az levasaltam. Összehajtogattam a ruhákat és visszapakoltam a szekrénybe. Kitakarítottam a szobámat, a fürdőt, a nappalit és végül a konyhát. A többi szobában minden tiszta volt és minden a helyén volt. Luke szobája nem az enyém, majd ha akarja kitakarítja. Pizsivel a kezemben bevonultam a fürdőbe. Lezuhanyoztam, fogat mostam és elmentem aludni. Reggel úgy keltem fel, mintha minden jó lenne. Így is volt. Elővettem egy piros bundás farmert és egy bundás csillogó pulcsit a szekrényemből. Felvettem alá, egy egyszerű fehér toppot, és kiválasztottam hozzá a fehér sálamat. Bevonultam a fürdőbe és felkötöttem a hajam kontyba. Lementem a konyhába reggelizni. Mit egyek? Joghurt megteszi. Megettem a reggelim és felvettem a bakancsom. Kiléptem az ajtón, és James ott állt előttem. Nem köszöntem neki, csak mentem tovább. Lassan megérkeztem a suliba. Olyan hideg van ma. Nagyon. Levettem a kabátom és bepakoltam a könyveket a szekrényembe. Mivel az első két órám lyukas volt, Castielle fogom tölteni. Vagy nem. Elöntött a féltékenység mikor megláttam egy másik lánnyal. Az a csaj megpuszilta, majd távozott.Odamentem Castielhez, hogy kifaggassam ki volt ez a cafka.
-Ez meg ki volt?
-Flora. Josh barátnője.
-El is higgyem?
-Igen. - mondta morcosan. - Hidd el! Tegnap összevesztek, mert Flora meglátta Josht egy másik lánnyal, de ő csak az unokatesója és ő meg azt hitte megcsalja. Aztán ma beszéltem vele.
-Jól van elhiszem. Na mit csinálunk az első két órában? - kérdeztem kíváncsian és belekaroltam a vörösbe.
-Lysanderrel és Rosával fogunk büfézni.
-Jól hangzik. De én másra gondoltam. - mondtam és megcsókoltam.
-De rossz ma valaki. Majd erre is sor fog kerülni ne aggódj! Na gyere. Már várnak.
Elindultunk a büféhez. Rosa nagyban integetett, mikor meglátott minket. Lecsüccsentünk. Én Rosa mellé, Cast Lys mellé. Elkezdtek a bandájukról beszélni.
-Na mizu veled és Lysanderrel? - kérdeztem kíváncsian és a fehér srácra pillantottam.
-Megvagyunk. Hála neked kibékültünk. Nagyon szeretem Lysandert és nem szeretném elveszíteni.
-Ennek örülök. El ne felejtsd a ma estét!
-Nem felejtem. Már mindent összepakoltam.
Aztán hallgattuk Lys és Cast beszélgetését. Közben elgondolkoztam, hogy vajon mi lehet Joshhal. Már rég nem láttam. Végül is én sem kerestem és ő se engem. Megszomjaztam.
-Hozzak inni? - törtem meg a beszélgetést.
-Aha. Én egy forrócsokit kérek. - jelentette be Rosa.
-Én egy kólát. - mondta a két srác egyszerre.
-Hozom. - mondtam mosolyogva és felálltam az asztaltól.
Odamentem a büfés nénihez.
-Csókolom. Kérek szépen két pohár forrócsokit és két üveg kólát.
-Hozom. - mondta a büfés néni.
Előkotortam a pénztárcám, de már csak hallottam, hogy Köszönöm! Ki fizette ki? Felnéztem és Dake állt mellettem.
-Dake. Nem kellett volna.
-Ugyan. Semmiség volt. Egy ilyen szép lánynak bármit.
-Hát köszi. - mondtam és felvettem az italokat.
Dake elvette a kezemből a két üveg kólát. Ránéztem és csak mosolygott. Elvittük az asztalunkhoz. Odaadtam a forrócsokit Rosának, Dake meg a srácoknak a kólát. Dake lehuppant Cast mellé. Elkezdtek beszélgetni. Dake állandóan engem stírölt. Castiel ezt szerintem észre is vette, mert elmentek négyszemközt beszélgetni. Vissza már csak Castiel jött. Folytattuk a társalgást. Rosa átült Lys mellé, Cast meg mellém. Átkarolta a derekam, én meg a vállára döntöttem a fejem. Soha többet nem akarom elveszíteni!
-Tudod minek örülnék? - suttogtam Cast fülébe.
-Minek? - kérdezte ls egy puszit nyomott az orromra.
-Jelszó nélküli wifinek.
-Nagyon vicces. - mondta gúnyosan a vörös.
-Az.. Amúgy annak örülnék ha örökre együtt maradnánk.
-Örökre együtt leszünk! Ígérem!
Megcsókolt. Szeretlek Castiel! Nagyon! A csókunkat az zavarta meg, hogy elfogyott a levegőnk. Pedig annyira élveztem. Na mindegy. Megittam a forrócsokim. Finom volt. Cast és Lys elmentek beszélni. Négyszemközt.
-Rosa arra gondolsz amire én?
-Aha. - mondta Rosa és odasettenkedtünk Castielék közelébe.
-Figyu Lysander. Ugye nem mondtál semmit se Lizának? Nem akarom, hogy megtudja.
-De Castiel...
Csak ennyit hallottunk, mert valaki elkezdett húzni minket. Mikor megálltunk értetlenül meredtünk az illetőre, aki nem más volt, mint Lynn.
-Lynn! Mi van? - kérdeztem az ideges lánytól.
-Amber!
-Mi van vele? - kérdezte Rosa értetlenül.
-Azt állította, hogy én dobtam ki az ablakon a telefonját, és beakar köpni a dirinek. Mit tegyek?
-Na majd én beszélek vele. 2 megoldás van. Vagy a telefon után küldöm, vagy pedig hozom a baltát és majd ráfogjuk valakire. Mi nem láttunk semmit! - mondtam és kihúztam magam.
-Az eslő megoldás tetszett. Bár a második se rossz. - kuncogott Rosa.
Muhahaha! Gonosz vagyok! Na komolyra fordítva a szót. Azt találtam ki, hogy kifaggatom Ambert és Rosa felveszi. Remélem beválik. Elindultunk megkeresni a szőke pláza cicát. Meg is találtam. Egyedül van. Most vagy soha! Rosa elbújt. Odamentem.
-Amber! Jól hallottam, hogy azt akarod Lynnre kenni, hogy kidobta a telefonod az ablakon?
-Igen. Ráhajtott Arminra. Sőt össze is jöttek! Ő az én kiszemeltem volt. Most majd felfüggesztik és legalább megszerezhetem magamnak a cuki fiút.
-Hát ez nem fog sikerülni.
-Dehogy nem. Most beszéltem a dirivel. Na pá!
Anyád. Meg fogod szívni. Hahaha! Odamentem Rosához és elmentünk a dirihez. Behívatta Ambert, és felfüggesztette egy hónapra. Milyen király már?! Egy isten vagyok! De komolyan! Na Lynn elment Arminhoz, mi meg visszamentünk a fiúkhoz. Ott ültek a büféasztalnál. Lehuppantam a pasim mellé.
-Na mit mondtál Lysandernek?
-Á semmi érdekeset. - mondta idegesen Castiel.
A feje vörösebb lett, mint a haja. Ez nem tetszik nekem. Nagyon nem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése